Taxisok Fehér Könyve - Taxiskamara.hu

Előszó / Bevezetés

A taxis ágazat Magyarországon – különösen Budapesten – az elmúlt években jelentős strukturális, szabályozási és piaci kihívásokkal szembesült. Az utolsó átfogó szabályozási csomag közel tizenkét évvel ezelőtt (2013-ban) született, azóta a szabályozói kérdésekben döntően a főváros tölti be a meghatározó szerepet. A fővárosi döntések ma mintegy hétezer taxis mindennapi működésére vannak közvetlen hatással.

Akkoriban vezették be – a fuvarszervezők gazdasági erőfölényének ellensúlyozására – a budapesti fix tarifarendszert is. Azóta azonban a fővárosi döntéshozatal politikai és frakcióbeli megosztottsága miatt a szakmai észrevételek gyakran nem tudnak megfelelően érvényesülni. A piaci és technológiai változások következtében számos jogszabály módosítása vált szükségessé, és világossá vált, hogy a jelenlegi rendszerben átfogóbb, összehangolt szabályozásokra, valamint kormányzati és szakmai munkacsoportok létrehozására is szükség van.

A jelenlegi helyzet két irányba vezethet: vagy a kormányzat, a főváros és az érdekvédelmi szervezetek együttműködésével sikerül egy proaktív, strukturált reformprogramot megvalósítani, vagy a szakma hamarosan és fokozatosan önmaga súlya alatt roskad össze a kisvállalkozások ellehetetlenülésével és az ágazat leépülésével. A problémák rendszerszintűek: érintik a képzést, a létszámkezelést, a járműállományt, a pénzügyi fentarthatóságot és a szabályozási környezetet egyaránt. A megoldásokhoz számos törvényt szükséges módosítani, amely túlmutat a főváros lehetőségein.

A megoldás két fő úton képzelhető el: – egy erős, kormányzati szereplőkkel, pl. államtitkárságokkal megerősített szakmai munkacsoport létrehozásával, ahová az EKM, NGM, és az alájuk tartozó szakágak delegálnak résztvevőt – egy köztestületi jellegű taxis szakmai kamara megalakításával, amely a kormányzattal és fővárosi közgyűléssel együttműködve jogalkotói segítséggel dolgozná ki a szükséges ágazati reformlépések részleteit. Mivel a főváros hatásköre a jogalkotás folyamatában korlátozott, a szabályozás érdemi átalakítása csak országos szintű együttműködéssel valósítható meg. Ebben a folyamatban a sikerességéhez a politikai döntéshozatalnak és a szakmának egyaránt szerepet kell vállalnia. Bármelyik utat is válassza a kormány.

A javaslatcsomag kidolgozásában több szakmai és érdekvédelmi szervezet működött együtt. A munka a gyakorlati tapasztalatokra, piaci ismeretekre és a szabályozási hiányosságok pontos feltárására épült. A cél egy olyan átfogó, megvalósítható reformanyag létrehozása, amely kézzelfogható megoldási irányokat és javaslatokat kínál, és valódi támogatást nyújt a döntéshozók számára.

A taxisok Magyarországon naponta minimum 8–10 fuvart teljesítenek. A választási időszakokban különösen figyelemre méltó, hogy a választásig legalább 400 ezer belföldi utas és választópolgár ül a taxikba országszerte. Az itt zajló beszélgetések és véleménycsere közvetett módon, de érzékelhetően formálják a közgondolkodást. A taxisok munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a választópolgárok széles körével, így társadalmi szerepük túlmutat a személyszállításon: a taxik sajátos kommunikációs csatornát jelentenek, ahol a gazdasági helyzet, a politikai hangulat és a mindennapi tapasztalatok és vélemények folyamatosan találkoznak.

A taxisok érintkezése a választópolgárokkal egy fontos, független és közvetlen ingerforrást jelent a társadalom számára. Sok utas a választásokig több alkalommal is kapcsolatba kerül taxisokkal, így a beszélgetések során szerzett benyomások és vélemények jelentős hatással lehetnek a közéleti gondolkodás alakulására. A taxisok helyzete, reményei, gazdasági kilátásaik és politikai véleményük a jövőről erősen befolyásolják a közélet formálódását. Megélhetésük munkájuk minősége és társadalmi szerepük, turisztikai szempontokból nézve pedig nagyban hozzájárul az országunkról kialakított képhez, hiszen utasaik fele a turizmusból érkezik.

Taxis Ágazati Stratégia

A taxis ágazat hosszú távú megerősítésének kulcsa az érdekvédelmi szervezetek aktív szerepvállalásán és egy átfogó, jól felépített stratégia megvalósításán múlik. Ez a stratégia három, egymásra épülő lépésben képzelhető el.

Első lépésként a kisvállalkozói szereplők megerősítése elengedhetetlen, amely kizárólag a kormányzat, az önkormányzatok, valamint a taxis szakma és érdekképviseletek szoros együttműködésével valósítható meg. A jelenlegi megélhetési válság és az elavult, töredezett szabályozási környezet alapvető reformra szorul. A javaslatcsomag célja, hogy ágazati szempontból világos irányokat mutasson a szabályozási anomáliák feloldásához, a vállalkozások működési feltételeinek javításához és a piaci torzulások mérsékléséhez. Ehhez szükséges egy olyan partnerség kialakítása, ahol a döntéshozók és a szakma képviselői közösen dolgoznak a fenntartható és kiszámítható működési környezet megteremtésén.

Második lépésként elengedhetetlen a taxis szakma presztízsének fokozatos helyreállítása. Az elmúlt közel húsz évben a szakma társadalmi megítélése folyamatosan romlott, ami nemcsak az ágazat megélhetési kilátásait gyengítette, hanem a szakmai utánpótlás és az innovációs képesség csökkenéséhez is vezetett. Szükség van egy központosított, összehangolt irányra, amely mentén a szakma egységesen tud kiállni a közösségi érdekeket szolgáló ügyek mellett.

Jelenleg a fuvarszervező cégeken – sok esetben külföldi hátterű multinacionális licencek rendszerén – keresztül a társadalmi felelősségvállalás, a jótékonysági és karitatív kezdeményezések csak korlátozottan valósulhatnak meg. Az egyéni taxisok karitatív tevékenységeinek visszhangja gyakran elveszik, mert nincs egységes, központilag irányított struktúra, amely ezeket felerősítené és a szakma egészének javára kommunikálná. Fontos, hogy központilag irányítható, átlátható programokra legyen tér, amelyek kereteit és ellenőrzését egy szakmai kézben összpontosítva lehet biztosítani. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a fuvarszervezők magánérdekei ne írják felül a szakma presztízsének emelését célzó kezdeményezéseket. Ha például egy karitatív esemény, akár betegek karácsonyi család egyesítése, vagy sportesemény, vagy akár állami rendezvény lebonyolításához száz taxi bevonása szükséges, akkor ennek megszervezése ne egy-egy magáncég üzleti döntésén múljon, hanem közös szakmai és társadalmi érdek mentén valósuljon meg a program.

A taxisok szerepe nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és turisztikai szempontból is kiemelkedő. Utasaiknak mintegy fele külföldi turista, így munkájuk közvetlenül befolyásolja az országunkról kialakított első benyomást és általános képet. A taxisok mindennapi munkája nem csupán személyszállítás: ők az ország „mozgó névjegykártyái”, akik a turisták számára gyakran az elsők között képviselik Magyarországot. A szakma presztízsének helyreállítása tehát nemcsak a taxisok megélhetése, hanem a turizmus és a nemzeti imázs szempontjából is stratégiai jelentőségű.

Harmadik lépésként meg kell találni az ágazat öntisztulásának lehetséges formáit az orvosok, ügyvédek vagy mérnökök szakmai gyakorlataiból kiindulva. A cél, hogy a taxis közösség képes legyen saját maga kivetni azokat a szereplőket, akik magatartásukkal vagy működésükkel rontják a szakma hírnevét, torzítják a piacot vagy veszélyeztetik az utasok biztonságát. Egy jól működő, szakmai alapokon nyugvó önszabályozási rendszer hozzájárulna a tisztességes vállalkozók védelméhez, erősítené a társadalmi bizalmat, és hosszú távon stabilizálná a piac működését.

Taxis Ágazati Reformjavaslatok – 15 Pont

1. Adózás átgondolása

A taxis szolgáltatásokat érintő ÁFA szabályok módosítása magasabb AAM határra. Illetve megfontolandó a tárgyi adómentesre (TAM), vagy alternatívaként az egyszámjegyű ÁFA kulcs bevezetése a turisztikai ágazatok mintájára, hiszen a turisztikai szerepvállalásunk meghatározó.
A 24 milliós határ alkalmazhatóságának, elérhetőségének a vizsgálata, valamint a KATA kiterjesztése a másodállásban dolgozókra, nyugdíjasokra, diákokra, illetve a KATÁ-ból kizártak körének újra gondolása.
Fontos adórendszer-tervezési szempont, hogy a flottakezelőkben részmunkaidős munkaviszonyban dolgozók számára legyen nyitott és motiváló az egyéni vállalkozói (EV) formára való áttérés lehetősége.
Az üzemanyag- és szervizköltségek teljes körű elszámolhatóságának biztosítása.

2. Létszámkorlátozás, Indirekt szűrők átgondolása

A fővárosban a taxis létszámszabályozás bevezetése: a kiadható engedélyek számának korlátozása, hogy a szakmailag megalapozott keretszámok tarthatóak legyenek (kívánt cél 6000–6500 fő Budapesten). Ehhez szükséges az indirekt szabályozási szűrők átgondolása, vagy egyéb szakmai belépési feltételek átgondolása – a mennyiségi mellett minőségi szűrők beépítésével a rendszerbe.

3. Köztestületi Taxis Kamara felállítása

Köztestületi jellegű taxis kamara létrehozása, amely részt vesz a jogalkotási egyeztetésekben, szakmai standardokat biztosít, javaslatot tesz hatósági árakra, és stratégiai szerepet vállal a szakma önszabályozásában.
A kamara nyilvántartó szerepet is betöltene. Tagjai végezhetnek taxis, fuvarszervezői és személyszállító tevékenységet.
A kamara kezdeti irányító testületét a szakmai érdekvédő szervezetek és a kormány delegáltjai alkothatnák.
A kamara feladata továbbá az átfogó ágazati reformjavaslatok és megoldások kidolgozása, valamint az ágazati szabályrendszer működtetése, normakontrollja.
Működő hatósági és ellenőrzési metódusok ajánlása és kidolgozása.
A kamara működéséhez, és az érdekvédelem működtetéséhez anyagai keretek biztosítása. (Pl. az iparágra eső adóbevételek 0,5-1% biztosításával.)
A nem illegális, de szabályt szegők fokozott ellenőrzése.

4. Személyszállítás szabályozása

Az illegális személyszállítással kapcsolatos szankciórendszerek átgondolása, átdolgozása, hatékonyabbá tétele (pl. bírságtételek emelése, visszaesőknél engedélyek visszavonása akár személyre, akár járműre nézve , megvizsgálni a járműelkobzás jogi lehetőségét, szervezett csalások elleni BM–NAV–EKM–PM munkacsoportok létrehozása.)
Az illegális személyszállítás tényállását elkövetők, közúti közlekedési előéleti pontrendszerbe való integrálása. (köznyelven: büntetőpont alkalmazása.)
A kevésbé szabályozott tevékenységek átgondolása: sofőrszolgálat, időstaxi, oscar, komplex személyszállítási szolgáltatást nyújtó (közúti, légi, vízi) személyszállítók, stb.
A szabályozások egymáshoz közelítése
A hatóságok ellenőrzést elősegítő és hatékonyságát növelő adatbázisok összefésülése, de legalább hozzáférhetővé tétele, az ellenőrzésre jogosultak, kötelezettek részére.

5. A taxi szakmaspecifikus vizsgarendszer reformja

A jelenlegi taxis személyszállítói vizsgarendszer modernizálása, a vizsga- és szűrőrendszerek átgondolása.
A gyakorlati és szakmai elemek erősítése, például vezetéstechnikai tréning, konfliktuskezelési modulok és szituációs gyakorlatok beépítése a vizsgafolyamatba.

6. Gépjármű szabályozás, korhatár

Egységes, műszaki és környezetvédelmi szempontokon alapuló járműkorhatár- és paraméterszabályozás kialakítása, figyelembe véve a piaci realitásokat és a fenntarthatósági célokat a szakmai szervezetek javaslatai alapján.
A 10 éves autók esetén legyen lehetőség további egyszeri két éves felülvizsgálatra, műszaki megfelelés esetén, két éves további engedély kiadására.

7. Pénzügyi és mérési innováció támogatása

Online taxióra, pénztárgép és taxaméter rendszerének összevonása, az online adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
Az online adminisztráció, és online adatszolgáltatás lehetőségének megteremtése. Egy ilyen bevezetésével ellenőrizhetővé és ésszerűvé is válna a differenciált tarifarendszer bevezetése. Automatizálva támogatná a hétvégi tarifa, ünnepi tarifa, éjszakai differenciált tarifa alkalmazását.

8. Közlekedés fejlesztése + KRESZ módosítása

A taxisok számára gyorsabb útvonalakhoz való hozzáférésének átgondolása az önkormányzat forgalomtechnikai szakembereivel. A tőlük elzárt áteresztő pontok megnyithatóságának átgondolása. (Budapest belvárosának közlekedésének a racionalizálása)
A KRESZ átgondolása az utasfelvételi pontok biztonsági, hatékonysági és gyakorlati szempontjainak figyelembevételével.
A taxis közlekedés beillesztése a városi mobilitási stratégiákba, a tömegközlekedéssel egyenrangú szemlélettel, mivel a közösségi közlekedés része.

9. Műszaki vizsga

A vizsgáztatás gyorsítása, az Autóklub bevonása, valamint a BKK-vizsgák és a műszaki vizsgák összevonása egy helyszínen, egységes eljárásrend kialakításával.
Korrupció megszüntetése, egyéni foglalás biztosítása

10. Biztonság

A taxisok közfeladatot ellátó személy státuszának és lehetőségének átgondolása.
Utastér-rögzítő kamera jogszabályi környezetének megteremtése, adatvédelmi és biztonsági szempontok figyelembevételével kialakított előírásokkal.

11. Taxi csereprogram + Hitelezés fejlesztése

A taxis vállalkozások hitelezésének átgondolása tulajdonos–üzembentartó szerepkörök mentén.
Lízing- és hiteltermékek átgondolása, a KATA adózás melletti hitelezhetőség javítása (pl. Széchenyi Program kiegészítésével).
Taxi standard bevételi átlag figyelembevétele a hitelmegállapítás során, vagy külön ágazati hitelkonstrukció kidolgozása.

12. Biztosítások

A taxisokra vonatkozó biztosítási rendszerek felülvizsgálata és korszerűsítése, a sajátos kockázati profilok figyelembevételével.

13. Tarifaszabályozás, árkorrekció

Az átlag/medián jövedelemhez köthető indexált éves tarifakorrekció beépítése a rendszerbe.
Az évek óta húzódó fix hatósági árazás árkorrekciója a Budapesti taxis tarifák tekintetében.
A fővárosi taxi tarifához hasonlóan a fuvarszervezők jutalékrendszerének hatósági szabályozása, maximalizálása, tisztességes és egészséges keretek közé szorítása.
Megállapodni arról, hogy a fuvarszervezők árazásának a maximalizálása melyik szerv hatáskőre legyen: Az államé, az önkormányzaté, vagy a kamaráé. Valamint arról is meg kell állapodni, hogy a fővárosi fix taxi szolgáltatási tarifarendszer politikai döntéskényszere kiváltásra kerüljön szakmai alapú szabályozással. Rendkívül érzékeny kérdés, de megfontolandó, hogy a taxi szolgáltatások budapesti hatósági árszabályozása átkerüljön-e az országosan működő taxis kamara döntési jogkörébe, amelynek döntéseiben az állami szereplők is részt vesznek.
Ünnepnapokra és szabadnapokra eső turbulens időszakos terhelések kezelése, másodlagos tarifa alkalmazhatóság bevezetésével. A hosszabb utak során a visszaút térítésének kezeléséhez a szabályzatok módosítása.

14. Drosztkezelés, közterületi rend

A drosztok tisztán tartása, illetéktelen parkolás hatékonyabb szankcionálása.
Frekventált helyszínekre drosztfejlesztési stratégia kidolgozása, egységes városi koncepció mentén.

15. Nyugdíjtervezés a taxis ágazatban

A KATA adózás mellett a nyugdíjtervezés kérdésének rendezése: stabil, kiszámítható és átlátható nyugdíjrendszeri perspektíva kialakítása a hivatásból történők időskori visszavonuláshoz.

Aláírási Záradék – 15 Pont

A jelen dokumentumban foglalt „Taxis Ágazati Reformjavaslatok – 15 Pont” a magyarországi taxis ágazat működésének és szabályozási környezetének fejlesztését szolgáló, átfogó szakmai reformanyag, amely a szakma képviselőinek és érdekvédelmi szervezeteinek közreműködésével, valós tapasztalataikra építve készült.

Az aláírók — mint a szakma aktív és elismert tagjai — a javaslatok kidolgozásában is részt vettek, és aláírásukkal megerősítik, hogy az anyag valós problémákra kínál megoldást, valamint irányt mutat egy átláthatóbb és fenntarthatóbb szakmai környezet kialakításához.

Kelt: Budapest, 2025. ____________

1.

Hitelesítő Neve: …………………………………………………………………………………
Lakcím: ……………………………………………………………………………………………
Személyi igazolvány szám: ……………………………………………………………….
Taxi igazolvány szám: ……………………………………………………………………..

Aláírás: …………………………………………………………………………………….

2.

Hitelesítő Neve: ………………………………………………………………………………..
Lakcím: ……………………………………………………………………………………………
Személyi igazolvány szám: ……………………………………………………………….
Taxi igazolvány szám: ……………………………………………………………………..

Aláírás: …………………………………………………………………………………..

3.

Aláírás: …………………………………………………………………………………..

Taxiskamara Petíció

Ossza meg!